A 80-as évek 10 legjobb elektronikus sci-fi filmzenéje

A 80-as évek 10 legjobb elektronikus sci-fi filmzenéje mint cikk téma „véletlenül” jutott eszembe. Nem régen újra néztem a Kritterek (én már csak így hívom, a bugyuta Rémecskék fordítást komolytalannak tartva) című '86 -os sci-fi horrort. Most tűnt fel, hogy a végén (a stáblistánál) felhangzó zene milyen fantasztikusan jó, és még sincsen meg.

Ez elindított bennem egy gondolatsort, hogy vajon hány, abban az évtizedben készült sci-fi filmnek hasonló és ilyen jó a zenéje. Tömény elektronika, szintik és űrbeli kompozíciók, imádom az ilyen filmzenéket. Össze is gyűjtöttem 10 elektronikus sci-fi zenét a 80-as évekből.

Időrendi, azaz évszámok szerinti sorrendben haladok, s bizony több nemzetiségű zeneszerzők illetve együttesek előkerülnek itt, bár a filmek többsége amerikai.

Raymond Lefevre – La Soupe Aux Choux 1981

Láttad a Káposztaleves című, Louis de Funes filmet? Ez egy francia sci-fi vígjáték, amelyet gyermekkoromban jó párszor láttunk. A szórakozás mellett a zene volt az, ami megfogott. Raymond Lefèvre több Louis de Funes filmhez írt zenét, említettem is már az első filmslágerekről szóló cikkben, még 2011 decemberében.

Louis de Funes és Raymond Lefèvre együttműködése 1964 -re vezethető vissza, a csendőr filmek kezdetéig, és végig kísérte a színész egész karrierjét. Louis nagyon alapos volt a filmek készítésénél, és gyakran meglátogatta a zeneszerzőt, hogy meghallgassa a filmekhez készülő zenét.

1981-ben Raymond szakítani akart a régi klisékkel, és valami újfajta zenét alkotni a Káposztalaves című filmhez. Mivel akkoriban a szintetizátorok “evolúciója” zajlott, rádöbbent a hangszerben rejlő lehetőségekre. Egy barátja stúdiójában játszotta le először a film zenéjét.

 

A La Soupe Aux Choux fülbemászó elektronikus dallama olyan sikeres volt, hogy saját bevallása szerint, sok évvel később megtudta, 340 000 ember használta a mobiltelefonján a témát.

John Carpenter & Alan Howarth – Escape From New York 1981

Bár kevesen tudják, a sokoldalú John Carpenter a filmkészítés mellett, többek között zeneszerzéssel is foglalkozott. Ebbéli irányultságát a filmjeihez készített zenékben használta ki, sokszor más komponistákkal együttműködve. A Menekülés New Yorkból (1981) című filmhez írt zenéhez Alan Howarth -szal dolgozott össze.

Az igazi electro hangzásban készült, egyszerű, de különleges muzsika már előrevetítette a 80-as évek filmzenében is megjelenő szintikorszakát. Az Escape From New York című album 181-ben 13 zeneszámmal jelent meg, de sok évvel később dupla annyi alkotással is kiadták, új változatban.

Vangelis - Blade Runner (End Titles) 1982

Ezzel a zenével kezdődik Vangelis 1989-ben kiadott Themes című lemeze, amelyet én kazettán vettem meg évekkel később. Erős „elektromos” zene ez a felvétel. Míg a Szárnyas fejvadász (1982) több jazz és ambient jellegű muzsikát is tartalmaz, a záró zenemű dinamikus, komor, és lehengerlő.

A Blade Runner (End Titles) sokkal pörgőbb és erőteljesebb, mint az egész film és tartalmazza azt a sajátos Vangelis elektronikus hangzást, amelyet a 70-es években elkezdett. Érdekes, hogy a film teljes zenei anyagának hivatalos albuma csak 12 évvel később jelent meg.

Tangerine Dream - Sunset Drive 1983

A Tangerine Dream filmzenékről szóló cikkben már említettem a Hullámhossz (Wavelength) című sci-fit. Csak félig-meddig ismerem ezt, és a Sunset Drive című zeneszámot azért választottam ki, mert az általam borzasztóan kedvelt Remote Wieving az alapja.

 

Valójában utóbbi alkotás újra felszínre hozott változata. A Tangerine Dream itt felhasználta a filmzenéhez régebbi alkotásait, amely jelenség más filmzenei lemezein is előfordul.

Brad Fiedel – Terminator 1984

A Terminátor filmzenéjét már kiveséztem az Elektronikus filmzenék cikkben, úgyhogy tessék szépen elolvasni ott. Ebből az összeállításból kihagyhatatlan volt mert ugye elektronikus, sci-fi aláfestő zene, ráadásul az egész album ilyen. Brad Fiedel -nek azóta sem sikerült megközelítenie ezt a színvonalat, nálam ez az elektronikus sci-fi filmzene örök klasszikus.

Jack Nitzsche – Starman 1984

Ennél a pontnál kicsit haboztam, mert Jack Nitsche káprázatosan szép zenéje többségében ambient. De azért tartalmaz dinamikusabb alkotásokat is, így még belefért a felsorolásomba. Aki látta a Csillagembert, soha nem felejti. A drámai sci-fi lélektani hatásához nagyon sokat adott ez a filmzene is.

David Newman - Critters (Main Title, Critter Skitter) 1986

A bevezetőben már említett mű egy fergeteges szintetizátorpergés, amely szintén a fülembe mászott immár több évtizede. Az amerikai zeneszerző David Newman számos filmhez írt zenéket. A Rémecskék című film zenei anyaga elég változatos, a többi zeneszám nem ilyen.

Alan Silvestri - Flight of the Navigator 1986

Ezt a zenét szintén a már említett elektronikus filmzenei cikkben elemeztem. A Main Title és a Robot Romp című szerzemények a legütősebbek erről a filmzenei lemezről. Ezt a magával ragadó szintetizátorzenét is évezredekig el tudnám hallgatni.

 

Harold Faltermeyer - The Running Man - Main theme 1987

A menekülő ember című film nem annyira jött be, de a zenei dallama az első hallástól kezdve bennem maradt. Nem is nyugodtam, amíg évekkel később rá nem bukkantam a fő motívumra. Benne van az a különlegesség, ami feledhetetlenné teszi.

Tangerine Dream - Running Out of Time 1988

A „Ne várd a csodát!” című filmről is szót ejtettem a már említett Tangerine Dream cikkben. A Miracle Mile album tartalmazza a film zenéit, s köztük ez tetszett a legjobban. Pontosan az a típusú Tangerine Dream zene, amitől el tudok olvadni. Világok és évszázadok szaladnak el előttem, még egy közepes filmet is nagyszerűvé varázsolhat.

 

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!